Komoran, kócos hajjal másztam le a konyhához vezető lépcsőn. A tegnapi nap eseményei lassan tudatosultak bennem: Tansy és Tom hivatalosan is ma mennek el, az utolsó napjuk végezetével már csak pár óra maradt. A mélabú sem tántorodott el tőlem, ám ezúttal csaknem engedtem a pesszimizmus kecsegtető hívogatásának.
Legnagyobb meglepetésemre a banda fele nem tanyázott itt, ami ritkaságnak számít, jómagam is erős potyautasként funkcionálok. A nappali kanapéján egyedül Jonathan és Dean merült teljesen a plazma tv által nyújtott gyönyörökbe, ezáltal nem szereztek tudomást érkezésemről. A szófát Lenah foglalta el, szokásosan Ipad-jével megtoldva, a konyhapult előtt felsorakozó bárszékszerűség egyikén pedig Vickyt vettem észre. Ujjaival idegesen térdein dobolt és mikor látókörébe kerültem hatalmasat sóhajtott.
- Lucie, segítened kell! - nézett rám kérően és az előtte elterülő könyvön simított egyet végig, ezzel felfedve nekem a címét.
- Szóval te Adammel való bimbódzó kapcsolatodat egy szexkönyvre alapozod? - utaltam a magával hordozott Szürke Ötven Árnyalatára.
- Tudsz jobb ötletet? - kérdezte. - Nekem még nem volt szóval... izé... Érted, na - suttogta egész közel hajolva hozzám.
- Nézz pornót? - emeltem fel kezeimet afféle "nem tudom" stílusban.
- Komolyan beszélek - csattant fel. - Nem mindenkinek olyan egyszerű, mint neked.
- Hát igen, van aki ritka egyszerűen megoldja a helyzeteket - hallottam fülemben egy halk suttogást és vállaimon pedig valami érzékien simított végig. Megfordulva Jonathan szőke fürtjei tárultak szeme, elé és csábos mosollyal mélyesztette kék szempárját az enyémbe. Kaján vigyorral kacsintottam egyet, majd szépen lassan vontam ki magam karjai alól és jelentettem ki.
- A hátmászás szökő évente egyszer lép igénybe, bármi óhaj-sóhaj esetén jelezd - tettem nevetve csípőre a kezem, utalva egy nem is olyan régen megtörtént incidensünkre. 
- Lovaglásra tartok igényt, mikor lehetne jelezni? - bukkant fel Dean perverz mosolya is a konyhapult előtt.
- Sohanapján, Narniában - vágtam rá azonnal.
- Kényelmes a szekrényem - vonta meg a vállát játékos arckifejezéssel.
- Na látjátok - szólt bele szomorkás hanggal Vicky is -, nekem ez nem megy. Meglátom Adamet és a föld alá akarom magam ásni.
- És erre kellenek Christian Grey szado-mazo tanácsai? - hüledeztem.
- Nem, csak izé... - kereste szavait - Na, szóval... Én még sosem... Szóval értitek na - hadovált végül kezeivel is zavartan.
- Oh - esett le nekem és egy drámai szócskával jeleztem, hogy bizony értem mire akart kitérni.
- Akkor ezek szerint te még szűz vagy? - döbbent le teljesen Jonathan, de ábrázatát hamar megváltoztatta, mikor szembetalálkozott a jó öreg Lucieféle gyilkos pillantásokkal.
- Igen - sütötte le szégyenlősen szemeit barátnőm -, és akkor szerintetek Adam rám fog mozdulni?
- Vick, ha ez nyugtat szerintem nem fog. Addy nagyon rámenős hős szerelmes téren. Kell neki akció előtt pár szerenád - nevetett fel Dean némi gúnnyal hangjában.
- Szerenád? - csillant azon nyomban barátnőm szeme, és azelőtti mély kétségbeesése nyomai szinte azzal a lendülettel illantak el.
- Na, gyerekek összegezzünk! - fordultunk egy emberként az ajtó felől jövő magabiztos hang felé. - Te ott - mutatott Tansy Vickyre ujjával, ellátva szokásos "éppen leszidni készüllek" tekintetével, jómagam pedig csak a falnak dőlve vártam sompolygó mosollyal a további fejleményeket -, arra készülsz, hogy odaadd a virágod egy fél idiótának, de nem is akárhogy... Mert aztán pont béklyókkal akarod elveszteni? - nézett rá fürkészően. - Ugyan már, drága.
- Figyelem kedves nézőink ez itt az észérvek kontra Tansy Robinson - nevetett fel egy bohókás hang, és már odanézés nélkül rögtön tudtam kihez tartozik. Bár a látvány kétségkívül rafináltan font karjai közé, és az elengedhetetlenül kaján vigyor cinkosan libbent kifejezésemre, Tom a péntek, azaz tegnapon lezajlott fogadáshoz híven talpig rózsaszínbe burkolózott, az összhatást egyedül embertelenül nagy lábán hordott fekete Converse rontotta el.
- Azt mondtam tiszta rózsaszínbe mész haza, ha nem vágod be azt a négy jégkrémet 10 perc alatt? Akkor mi ez a fekete csuka, hmm? - kérdeztem várakozóan, összefont karokkal.
- Lucie, fog a halál neked pink surranót keresni, értve? - reagálja le lazán miközben a pultról gondosan leemelt zöld almájába harap, belőlem pedig egy újabb ruházatán való átfutása lerendezésével kitör a röhögés.
- Most nézd meg a két idiótát. Az egyik folyamatosan vihog, a másik pedig buzisan öltözködik, csak én foghatok ki ilyen lükéket - jegyezte meg kelletlenül Tansy, megszakítva a Vickyvel folytatott eszmecseréjét, melyben szóhoz sem hagyva jutni szegény párát könyörtelenül oktatja ki az immáron kétségbeesetten pislogó lányt.
A reggeli lezárásával két Brooklyni barátom csomagolni vonult, én pedig a kanapéra dőltem Jonathan társagában. A fürtös drága egy ideig kíváncsian bámulta merengő arckifejezésemet, majd nemes egyszerűséggel Tansyék távozása körül forgó gondolatmenetembe támadott.
- Tudod, hogy az elmenésükkel vége van az életed azon szakaszának. Ennyi időt kaptál, délután jössz velem és kezdetét veszi az igazi természetfeletti móka.
- Muszáj? - válaszoltam kelletlenül.
- Örökkön örökké akarod a laza csütörtököket? - kérdezte halvány mosollyal, közel hajolva hozzám.
- Mintha csak ezen múlna - legyintettem borúsan.
- Tudod hogy értem.
- Nem tetszik a bölcs éned, kérem vissza a régi hülyét - tetettem méltatlankodást.
- Miért, melyik énem kéne? - suttogta alig kivehetően, és fürkésző tekintetét egész közel vitte arcomhoz. Egy pár másodpercig hagytam magam elveszni a szempárban, de kisvártatva újonnan kitört belőlem a nevetés. Komolyságát elhessegetve, ő is visszaváltott szokásos perverz vigyorára, így ketten a merően szignifikáns eszméket messze elraktározva hahotáztunk kellő nyugodtsággal.